Pszichológiai tevékenység
Iskolapszichológiai ellátás

Az iskolapszichológusi munka alapvető célja, hogy az iskola nevelő-oktató munkáját segítse, hatékonyságát növelje. Az iskolával együtt azt szolgálja, hogy a gyermekek belső lehetőségeiket - egyéni és társadalmi szempontból egyaránt- az adott körülmények között optimálisan képesek legyenek realizálni, személyiségük formálódjon, és fejlődjön az oktatás-nevelés folyamán. Amikor ebben az értelemben a tanulók alapvető és perspektivikus érdekeit képviseljük, akkor hozzájárulunk a nevelési célok konkretizálásához, rugalmasan és toleránsan a belső adottságokhoz igazodó érvényesítéséhez.

Szakmai munkánkat érdemes rendszerszemléletben, a gyermek- szülő- pedagógus közös mezőben végezni. Feladatom elsősorban a primer prevenció területén van, munkámmal közvetett és közvetlen módon segítve a gyermekek személyiségfejlődését, kognitív és érzelmi fejlődésük biztonságát a neveléslélektani és a szociálpszichológiai eszközrendszer kompetenciahatárain belül.

Tevékenység

Munkaformák

Osztályokkal

·         Első osztályosok megismerése

·         Óralátogatás

·         Rendhagyó osztályfőnöki óra

·         Képességfelmérés

·         Diagnosztika

Tanárokkal

·         Tanári konzultáció

·         Esetmegbeszélés

Szülőkkel

·         Szülői fogadóóra

·         Szülő csoport

Egyéni foglalkozások

·         Kamasz-panasz fogadóóra

·         Segítő beszélgetés

·         4 üléses serdülő konzultáció

Csoportok

Tanulásban akadályozott tagozat

·         Szorongásoldó-zenés festő csoport

·         Mandala csoport

·         Önismereti csoport

·         Szociális-képesség fejlesztő csoport

Csoportok

Értelmileg akadályozott tagozat

·         Serdülő klub

·         Szociális-képesség fejlesztő csoport - babzsákos foglalkozás

„Sosem az előttünk álló kihívások jelentik a valódi problémát. A probléma az, ha nem hisszük el, hogy le tudjuk küzdeni ezeket. A kétségeink, démonaink, korlátaink legyőzésének kulcsa, ha bizonyosak vagyunk benne, hogy azt tesszük, amit kell. Ha bizonyosság van bennünk, akkor nemcsak képesek vagyunk rá, hanem meg is csináljuk.”
- Yehuda Berg
Tanári konzultációk

Fontos szerepe van a tanári konzultációknak. Az esélyegyenlőség és a differenciált egyéni bánásmód az iskola mindennapjaiban a pszichológus, és a pedagógus szoros együttműködésében tud megvalósulni. Ha – a tantestülettel, iskola igazgatójával jó a kapcsolat- gyors a jelzés, lehetőség van a probléma kezdetén beavatkozni, a gyermeknél jelentkező tünetet az iskola, az otthoni környezet kontextusában felfogni, kezeléséhez a megfelelő feltételeket megkeresni. Szükség esetén a gyermekvédelmi felelőssel együttműködve. Így az intervencióval – szerencsés esetben… - megakadályozható a probléma elmélyülése. A pedagógusokkal végzett konzultációk, esetmegbeszélések célorientáltak és véleményem szerint hatékonynak mondhatók. A több éve fennálló, főként familiáris helyzetet érintő esetek nem változnak egyik napról a másikra, de itt be kell látnunk, hogy a probléma sem új keletű- ezért a megoldása is többszereplős és hosszú időt vesz igénybe. Ilyenkor együtt gondolkodunk a gyermekvédelmi felelőssel, iskolavezetéssel, kollégákkal és a közös problémamegoldó folyamatban új szempontokat próbálunk kialakítani a nevelési helyzet befolyásolására.

Szülői konzultációk

A problémák hátterében sajnos gyakran otthoni nevelési problémák, fizikai és érzelmi elhanyagolás áll, ami sokszor a sérült gyermek el nem fogadásából és ennek kompenzációjából adódik. Fontosnak tartom a szülők szülői szerepükben való megerősítését, felelősségük visszaadását a gyermekük nevelését illetően.

Szülőcsoport

Havi rendszerességgel. Lehet tematikus, vagy adott célcsoportra irányuló/ pl. autista gyermekek szüleinek/ Cél lehet  teret nyújtani a  hasonló problémával küzdő szülők számára, hogy egymással megismerkedjenek, megoszthassák érzéseiket, örömeiket, bánataikat- megtapasztalják, hogy nincsenek egyedül a nehézségeikkel.

Óralátogatás

Óralátogatás közben megfigyelhető a tanulók viselkedése, motivációja. Ezt követően  az osztályfőnökökkel megbeszélve – a felmerülő problémákat – kerül sor a segítségre szoruló gyermekek diagnosztizálására, segítő beszélgetésbe való bevonására, szülők behívására. Fontosnak tartom az óralátogatást, illetve a gyermekek megfigyelését kötetlen helyzetekben: szünetekben, ünnepségeken, versenyeken, mert ez gyakran rávilágíthat az adott gyermek normaszegő viselkedését kiváltó okokra, illetve megszüntetésének lehetséges módjára.

Sok gyereknél tapasztalható a motiválatlanság. A sérült gyermek személyiségfejlődést nehezítő sajátossága a cselekvési késztetések, az akarati tulajdonságok gyengesége. Ezt az állapotot ösztöngyengeségnek nevezzük, amely a fejlődés során ért számos frusztráló és csalódást okozó tapasztalat hatására kifejezettebbé válik: a szorongások, félelmek, a meg nem értettség tovább gyengítik az akadályok leküzdhetőségét. A gyógypedagógiai nevelésnek és a pszichológiai ellátásnak erősítenie kell e nehézségek dacára a gyerekek önbizalmát, bátorságát. Ha sikerül a szociális neveléssel és oktatással az elvesztett önbizalom visszaállítása, újra fel lehet éleszteni a motivációt és a frusztráló helyzetek megoldásának képességét.
Rendhagyó osztályfőnöki óra

A téma változhat: lehet egészségmegőrzéssel- , konfliktuskezeléssel kapcsolatos; közösségépítő, felvilágosító és preventív jellegű is. Integrációban a fókusz lehet egymás elfogadása, a másságban rejlő erő: ”sokfélék vagyunk és mindenki másban jó” . Ezek az órák egyben lehetőséget teremtenek az iskolapszichológus jobb megismerésére, bizalom kiépítésére is.

Egyéni foglalkozások
Első lépés a gyermek megismerése: áttanulmányozni a szakértői véleményt, képesség vizsgálat, rajztesztek, bábok… Tisztában kell lennünk azzal, mit és hogyan ért meg a gyermek, milyen csatornát preferál a kommunikációban.

 

Szükség esetén továbbutalás gyermekpszichiátriai, illetve neurológiai vizsgálatra, kivizsgálásra. Ehhez megfelelő kapcsolatrendszer kialakítása.

Segítő beszélgetés - Az a tapasztalat, hogy az egyéni ellátási formák hatékonyabbak, mint a csoportos helyzet. A gyerekek bátrabban megnyílnak. Leggyakoribb ok: szorongás, teljesítménycsökkenés, iskolakerülés, beilleszkedési nehézség, deviáns magatartás, függőségek.


Kamasz-panasz fogadó óra - Előre egyeztetett időpontban. Ez általában egyszeri alkalom, melynek fókuszában a problémahozó és az ő adott-itt és most-  problémája áll. Bármelyik gyermek bejöhet, akinek iskolai tanulással, vagy családdal, barátokkal kapcsolatos problémája van.


4 üléses serdülőkonzultáció - Lehetőség arra, hogy a kamasz találkozzon saját érzéseivel és átgondolhassa döntéseit. Az ülések során –segítséggel-  képes végiggondolni nehézségeit, dilemmáit, válságos helyzetét, és megtalálni a lehetséges kivezető utakat.

Csoportos foglalkozások
Önismereti csoport

A serdülőkor a szerepkísérletek időszaka, melynek során különböző viselkedésformákat,érdeklődésirányokat és ideológiákat fedezhetnek fel a fiatalok. A különböző szerepek kipróbálása, a sokféle feladat megoldása közben elért sikerek és kudarcok erősítik a serdülő "éntudatát" segítik felismerni személyiségtulajdonságait: képességeit, jellembeli, akarati sajátosságait. Ezen történések a "valós énkép" kialakulását is szolgálják és egy magasabb szint, az "énideál" irányába is lendítik a fejlettségi szintjével elégedetlen serdülőt. Integrált "énfogalom" kialakítása addig nem lehetséges, míg a serdülők nem teremtik meg önmagukat a személyes és társas közegben, azaz, míg el nem érik személyes és társas identitásukat.

Szociális képességfejlesztő csoport, serdülőklub

Ez azért fontos, mert a kamaszkorba lépő gyermekek kortárskapcsolati konfliktusai és esetleges bántalmazása, perifériára szorulása alapvető jelentőséggel bírhat számos testi és lelki probléma kialakulásában. Ezek kezelése során a hagyományos pszichoterápiás módszerek mellett egyre inkább szükségesnek tűnik az alapvető szociális készségek célzott fejlesztése, amelynek segítségével a serdülők hatékonyabbá válhatnak a kezdeményezés, kommunikáció, önvédelem és problémamegoldás terén. Mindezek segítségével könnyebbé válhat a barátságok kialakítása és fenntartása, a közösségbe való beilleszkedés. Ezen készségek alapvető fontosságúak a harmonikus, kiegyensúlyozott élethez, a későbbi boldogulásban jelentős szerepet játszó kapcsolati tőke kialakításához, magabiztos fellépéshez.

Mandala csoport

Szorongó gyermekeknek zenés, rajzoló- festő csoport, vagy mandala csoport indítható, ahol a védett környezetben szabadon kifejezhetik érzéseiket különféle technikák alkalmazásával. A foglalkozásokon a képi kifejezés és feszültségoldás kap hangsúlyt.

Babzsákos foglalkozás

Értelmileg akadályozott és autista gyermekeknél szociális beilleszkedést segítendő babzsákos foglalkozásokat szervezhetünk. A gyermek fokozatosan sajátítja el az érzelmek szabályozásának lehetőségét, azt, hogy pillanatnyi érzelmeit alá kell rendelnie a szituációnak, nem lehet szabadjára engedni. Akadályozott gyermeknél éppen az intellektuális szabályozás gyengesége okozza, hogy megkésve, nehezen és szűkebb tartalommal alakulnak ki az úgynevezett magasabb rendű érzelmek: a kötelesség- és felelősségérzet, a mások iránti baráti érzés, a lelkiismeret. Törekedni kell ezen érzelmek kibontakoztatására!

Vissza az oldal tetejére